Tanulási- és teljesítményzavarok ID-10055467

Egyre több gyermek küzd tanulási nehézségekkel. Az alulteljesítés okai szerteágazóak: a mozgásszegény életmódtól kezdve a szociokulturális háttérből fakadó hátrányokon át egészen a teljesítménykényszerig széles a paletta. Problémát okozhat az iskola irreális elvárásrendszere, a gyermek korának nem megfelelő, túlzott tananyag- és szövegmennyiség, a nagy osztálylétszámok, a feszített ritmus, az egyhangú módszerek és a gyerekek tanulásmódszertani hiányosságai. A kutatók hangsúlyozzák, hogy sok esetben nem a ,,lustaság” okozza az iskolai lemaradást – sok intelligens gyermek önhibáján kívül halad nehezen. Márpedig a kompetensség érzése elengedhetetlen az egészséges személyiségfejlődéshez. A kudarc újabb kudarcot szül és sebeket ejt az önbecsülésen.

Melyek a tanulási zavarokra utaló korai TÜNETCSOPORTOK a kutatók szerint? 

1. mozgáskoordináció, téri orientáció

2. percepció, motorium területe (szem-kéz)

3. figyelemfunkciók zavarai, kognitív funkciók zavarai

4. nyelvi fejlettség zavarai (beszédészlelés, beszédértés, artikuláció)

5. viselkedési és érzelmi zavarok, impulzivitás, szorongás

Mit jelent a tanulási nehézség a hétköznapokban?

A gyermek az iskolában sikertelen – vagy annak látja önmagát. Nehezen olvas, írásképe kusza. A problémák felsőtagozatban fokozottan jelentkeznek: a szülő azzal szembesül, hogy gyermeke képtelen megküzdeni a rengeteg elvárással. Hiába ül le tanulni órákra, tanulása eredménytelen. Sorra jönnek a feleltetésekre, dolgozatokra kapott rossz jegyek. Nem ritka a nyilvános megszégyenítés sem: ,,Még olvasni sem tudsz, édes fiam?!” A gyermek egyre kedvetlenebb, nem szeret iskolába járni, vagy viselkedési anomáliákkal reagál: passzívvá, közönyössé vagy lázadóvá, agresszívvé válik.

A problémák diagnosztizálása és az empatikus szülői, pedagógusi vagy szakértői segítség felbecsülhetetlen.

Mi történik az iskolában, mit várnak el a gyerektől?

A hagyományos séma szerint az iskolában a tanulók tanári előadás formájában ismerkednek a tananyaggal, amelyet azután a tankönyv szövegének önálló otthoni feldolgozása, memorizálása kísér. Az iskola tehát jellemzően egy auditív információ-inputot szolgáltat, amelyet vizuális anyag (tankönyv) egészít ki. A gyermek feladata a tananyagot saját maga számára strukturálni, emlékezetébe vésni és a megkívánt pillanatban – számonkéréskor – memóriájából hatékonyan előhívni. Ha nem történik megfelelő információbefogadás és a gyermeknek nincs megfelelő tanulási módszertára. Zárójelben jegyezzük meg: mivel tanulni nem tanítják meg, honnan is lenne? Az eltérő tanulási képességű gyermek kudarcot kudarcra halmoz, ami felőrli önbecsülését. Fontos azonban tudnunk: a tanulási, memorizálási stratégiák bármely életkorban elsajátíthatók.

Segíts, hogy még több szülőhöz és pedagógushoz eljuthassunk szemléletünkkel, tippjeinkkel, játékötleteinkkel! Lájkolj bennünket a Facebookon! Köszönjük. 🙂

Melyek a tanulási zavarok tünetcsoportjai a kutatók szerint?

  • viselkedési és érzelmi zavarok: impulzivitás, ingerültség, izgés-mozgás, babrálás, szorongás
  • mozgáskoordináció, téri orientáció hiányosságai
  • percepció (auditív és vizuális) és a motorium területe (szem-kéz koordináció)
  • a figyelemfunkciók és kognitív funkciók zavarai (pl olvasásnál)
  • nyelvi fejlettség zavarai (beszédészlelés, beszédértés, artikuláció)

Miből fakadnak a tanulási nehézségek?

A tanulási nehézségek hátterében sokszor – de nem minden esetben! – az áll, hogy a gyermek valamely részképessége nem eléggé fejlett. A szakirodalom az ilyen részképességek közé sorolja a következőket: auditív figyelem, auditív analízis-szintézis és differenciálás, szeriális memória, vizuális figyelem, analízis-szintézis, differenciálás, szerialitás, intermodális integráció, vizuomotoros koordináció, téri tájékozódás és pszichomotoros tempó.

A részképességekről dióhéjban:

Auditív figyelem, lényegkiemelés, analízis-szintézis, differenciálás, szerialitás

A tanuláshoz elengedhetetlen a figyelem-koncentráció. Fontos, hogy a gyermek képes legyen kiemelni a hangkörnyezetből a releváns információkat, kihallani és követni a pedagógus beszédhangját a háttérzajban. Az auditív analízis-szintézis képessége azt jelenti, hogy képesek vagyunk az elhangzó szövegeket egységekre, részletekre bontani, illetve egységében is észlelni. Ha ezen a téren hiányosságaink vannak, problémát jelent pl. a mondatok tagolása. Az auditív differenciálás problematikája is jellegzetes a nehezen tanuló gyerekeknél: nem észlelik a különbséget pl. hosszú és rövid magánhangzók közt. A téves beszédészlelés mellett gond lehet az auditív szeriális memória, vagyis hallási sorrendemlékezet hiányossága, pl tollbamondáskor.

  Vizuális figyelem, lényegkiemelés, analízis-szintézis, differenciálás, szerialitás, vizuomotoros koordináció

Csakúgy, mint a hallott információk befogadásánál, a látás esetében is igen fontos a figyelem-koncentráció és a látással összefüggő lényegkiemelés (diszkrimináció) képessége: például, amikor a tanár a táblára jegyzetel, vagy amikor szöveget olvasunk. Kiemelt fontosságú a részekre bontás és összekapcsolás képessége írásnál és olvasásnál. Eltérő tanulási képességű gyerekeknél szembeszökő a vizuális differenciálás defektusa: a gyerek összekeveri a hasonló betűket, mert nem tudja tisztán megkülönböztetni azokat. Ehhez kapcsolható a vizuális szerialitás problematikája: a látottak nem megfelelő elrendezése, amely miatt gyakran előfordul félreértelmezés. A vizuomotoros koordináció alatt a szem-kéz összehangolását értjük, melynek alapvetően az írásnál van szerepe.

  Intermodális integráció

Ha ez a képesség nem megfelelő, a gyermek nehezen tud összekapcsolni kétféle észlelési csatornán érkező információt, pl. a hallott beszédhangot (fonémát) a látott betűvel (grafémával). A probléma írásnál és olvasásnál egyaránt jelentkezik.

  Téri tájékozódás

A megfelelő minőségű olvasás és írás alapfeltétele a jobb és bal irányok és különböző viszonyulások ismerete. Fejlesztéskor érdemes elsőként a stabil testtudat kialakításával kezdenünk, hogy a gyermek a saját testén automatizálja az irányokat. Ha ez megy, szilárd ismeretekkel már a papírlapra, azaz síkba való transzformálás sem fog annyi nehézségbe ütközni.

Pszichomotoros tempó

A tanulás, az információk bevésésének tempója diszlexiás gyerekek esetében jóval lassúbb az átlagnál, és ezt tanuláskor figyelembe kell vennünk. A velük foglalkozó szakembereknek és szülőknek tudatosan az idő többszörösét kell fordítaniuk egy-egy tananyagrész vagy pl. idegen nyelvek esetében a szóanyag elsajátítására, egy adott szöveg értelmező olvasására vagy akár az írásra. Ha a gyermeket nem sürgetik és kényelmes tempóban, a részleteken eltűnődve tanulhat, eredményei látványosan javulnak, magabiztosabban teljesít.

Hogyan segítjük tanulási nehézségekkel küzdő tanítványainkat?

tz1Akár otthon, szülőként, akár tanítóként vagy óvodapedagógusként sokat tehetünk a tanulási zavarok megelőzése, a prevenció érdekében – csupán érdekes játékok segítségével! Preventív játékokat itt találsz.

Mi a Műhelyben párhuzamosan foglalkozunk tehetséges gyerekekkel és tanulási nehézségekkel küzdő, akár diszlexiás gyerekekkel. Nagy öröm mindkét típusú foglalkozás, de egészen másfajta módszertant és tananyag-összeállítást kíván meg. Eltérő tanulási képességekkel rendelkező tanítványainkkal a Suliműhelyben különleges módszertannal dolgozunk, hiszen ezek a gyerekek másképp működnek, más az információfeldolgozási módjuk, másképpen memorizálnak, másképp értenek meg és raktároznak el emlékezetükben dolgokat. Mivel a hagyományos oktatási keretek közt gyengén teljesítenek, önbizalmuk csekély, elsődleges feladatunk tehát önbizalmuk tréningelése és a bizalmi kapcsolat kialakítása. Erre épülnek a multiszenzoriális, azaz több érzékszervet bevonó információfeldolgozást elősegítő tanulási formák és memorizáló játékok. Előszerettel használunk élmény– és játékpedagógiai módszereket. Nagy kedvenc a Smart Cards társasjáték, mely színes betűi, egyedi kivitelezése miatt kimondottan jó diszlexiásoknak.

Bevált nálunk a ráérős, lassú tanulás, a játékosan történő hangos ismételgetés, a ,,túltanulás”. Folyamatos a tanulási tippek, trükkök gyengéd átadása. Rávezetjük a gyermeket, hogyan tanuljon otthon, azaz fokozatosan megtanítjuk önállóan tanulni. Ha lehetséges, a munkába a szülőt is bevonjuk. Ezen komplex fejlesztés révén ezek a gyerekek is kibontakoznak és szép eredményeket mutatnak fel.

 

 

facebook-talaljmeg2      

mage courtesy of Phaitoon at FreeDigitalPhotos.net