Ha fel kell idéznünk egy gyerekkori kémiaórát, mi jut eszünkbe elsőként? A jópofa, látványos kísérletek? A bugyorgó színes folyadékok vagy a képletek? Fogadni mernénk, hogy inkább az előzőek….
Az élmény mint motiváció

A tanulási motiváció és eredményesség tekintetében tanulóként, szülőként és pedagógusként is jó ötlet építeni az élményekre – különösen, ha azok pozitívak. 🙂 Az információk elraktározása a memóriában ugyanis hosszabb távú és mélyebb, ha érzelmekkel átitatott élmény is kíséri.

Mi az élmény?

Minden élmény erősen szubjektív. Ami nekem élmény, lehet, hogy másnak egyáltalán nem az: stresszt okoz vagy mélyen untatja. Lehet élmény egy jó beszélgetés, egy magányos kóborlás az utcán, egy izgalmas tanári előadás, egy mese, egy elgondolkodtató feladat, egy kis animáció gyártása, egy sikeresen kivitelezett projekt. Lehet az élmény pozitív és negatív. Élmény a kudarc, a szégyen is – mint ahogyan meghatározó és az én-hatékonyságra igen jól ható sikerélmény is.

A Flow élmény a pozitív és teljes értékű élmény. Mélyen megélt, valódi jelenléttel fűszerezett pillanat. A tevékenységben való felolvadás és az önmagunkban való hit mozzanata.

Élményforrások a tanulási folyamatban

Minden lehet élményforrás, ami újszerűen, izgatóan hat érzékszerveinkre, vagy agyunkra – szellemi vagy fizikai kihívást, meglepetést jelent, kimozdít a komfortzónánkból. A társakkal való közös munka, közös erőfeszítés, a megoldások közös próbálgatása, keresése szintén az élmények egyik forrása lehet. Élmény lehet az, ha az otthoni tanuláshoz saját kis kártyákat készítünk, vagy a folyamatot egy jó kis zenével-tánccal dobjuk fel pihenésképpen. 🙂 Nagyon jó módszer a beszélgetés: ha a tananyagot egy szülővel vagy baráttal megbeszéljük.

Felnőttként is hatékonyabb a tanulás, ha a tananyag feldolgozása során minél több saját élményt, asszociációt, emléket igyekszünk magunkból előcsalogatni. Ha játékba hozzuk fantáziánkat, gondolatainkat, kreativitásunkat. A kooperatív módszerekben élményforrás a feladatmegoldásba való bevonódás, az aktív szerepvállalás.

ep5

Élményszerű tanítási módszerek

Az élményre alapozó, vagy élményt okozó tanítási-tanulási módszere tárháza igen széles. A kooperatív módszertan, a társasjáték- és a játékpedagógia, vagy az élménypedagógia hasonlóak. Ezek mindegyike valamiképpen az élményszerűséget helyezi fókuszba. Az ideális feladat kihívást jelent, de olyat, amelyeket a résztvevők meg is tudnak oldani. A megoldáshoz erőfeszítést kell tenniük. A feladat tehát nem ujjgyakorlat, nem túl egyszerű és nem is túl nehéz, így a tanulók nem szoronganak, és nem is unatkoznak feladatmegoldás közben, hanem jól megérdemelt sikerélményhez jutnak. Ami alapvető különbség: az élménypedagógia a tapasztalati tanulásból indul ki. 

Segíts, hogy még több szülőhöz és pedagógushoz eljuthassunk szemléletünkkel, tippjeinkkel, játékötleteinkkel! Lájkolj bennünket a Facebookon! Köszönjük. 

Az élménypedagógia alapelvei

Az élménypedagógia tehát nem azonos az élményszerű tanulás-tanítás fogalmával, hanem annak egy igen izgalmas – talán a legizgalmasabb – ága, részhalmaza. Az élménypedagógiai feladat mindig az aktív, együttműködő cselekvésre alapoz, és a valódit modellező problémák megoldását helyezi a középpontba. Az élménypedagógiát tehát nem érdekli a lexikális, klasszikus értelemben vett tudás. A fókuszban az egyén és annak személyiségfejlesztése áll, kihívást jelentő helyzetek és a magas szintű együttműködés révén. Az élménypedagógia tekintetbe veszi a hullámzó érzelmek szerepét is a problémamegoldásban. Saját bőrünkön való tapasztalatok révén arra tanít, hogy emelkedjünk felül félelmeinken, szorongásainkon és merjünk értelmes kockázatot vállalni.

Mitől izgalmas?

Az élménypedagógiában mindig ott rejlik a véletlen, a kiszámíthatatlanság, az izgalom, a kreativitás és a divergens gondolkodás a kitaposott utak helyett. Egy élménypedagógiai foglalkozás legfontosabb eleme a közvetlen élményt követő feldolgozás, a megbeszélés. A reflexió és az önreflexió. Az élménypedagógia nem pszichologizál, mégis a személyiség mély bugyrait éri el – pusztán a játékon és a csoporton belül való létezésen keresztül. A reflexiós kör, a megbeszélés célja az érzelmek feldolgozása, az önismeret és a reális helyzetértékelési képesség fejlesztése.