Élménypedagógia

Ha fel kell idéznünk egy gyerekkori kémiaórát, mi jut eszünkbe elsőként? A jópofa, látványos kísérletek? A bugyorgó folyadékok vagy a tanár fehér köpenye? Az illatok és szúrós szagok? A humoros helyzetek? A különös, meglepő tanári magyarázatok? Vagy a száraz képletek? Fogadni mernénk, hogy inkább az előzőek….

Az élmény mint motiváció

A tanulási motiváció és eredményesség tekintetében tanulóként és pedagógusként is jó ötlet építeni az élményekre – különösen, ha azok pozitívak. Az információk elraktározása, elsajátítása a memóriában hosszabb távú és mélyebb, ha érzelmekkel átitatott élmény is kíséri.

Mi az élmény?

Maga az élmény fogalma erősen szubjektív. Ami nekem élmény, lehet, hogy másnak egyáltalán nem az: stresszt okoz vagy épp ellenkezőleg: mélységesen untatja. Lehet élmény egy jó beszélgetés, egy magányos kóborlás az utcán, egy izgalmas tanári előadás, egy mese, egy történet, egy elgondolkodtató feladat, egy sikeresen kivitelezett projekt. Lehet az élmény pozitív és negatív. Élmény a kudarc, a szégyen is – mint ahogy meghatározó és az én-hatékonyságra igen jól ható sikerélmény is.

Flow élmény? Ami a pozitív és teljes értékű élményt egy pszichológiailag mélyen megélt, valódi jelenléttel fűszerezett pillanattá teszi, az egyediség és a belefeledkezés, a tevékenységben való felolvadás és az önmagunkban való hit mozzanata.

Élményforrások a tanulási folyamatban

Minden, ami erősen, újszerűen, izgatóan hat érzékszerveinkre, vagy agyunkra – szellemi vagy fizikai kihívást, meglepetést jelent, kimozdít a komfortzónánkból. A társakkal való közös munka, közös erőfeszítés, a megoldások közös próbálgatása, keresése szintén az élmények egyik forrása lehet. Élmény lehet az, ha a tanulás folyamatát halk háttérzenével kísérjük, vagy ha a tananyagot egy arra nyitott valakivel – szülővel, baráttal – megbeszéljük. Hatékonyabb a tanulás, ha a tananyag feldolgozása során minél több saját élményt, asszociációt, emléket igyekszünk magunkból előcsalogatni. Ha játékba hozzuk fantáziánkat, gondolatainkat, kreativitásunkat. A kooperatív módszerekben élményforrás maga a feladatmegoldásba való bevonódás, az aktív szerepvállalás.

ep5

Élményszerű tanítási módszerek

Az élményre alapozó, vagy élményt okozó tanítási-tanulási módszere tárháza igen széles. A kooperatív módszertan, a társasjátékpedagógia, a játékpedagógia és az élménypedagógia hasonlóak. Ezek mindegyike valamiképpen az élményszerűséget helyezi fókuszba. Az ideális feladat kihívást jelent, de olyat, amelyeket a résztvevők meg is tudnak oldani. A megoldáshoz erőfeszítést kell tenniük. A feladat tehát nem ujjgyakorlat, nem túl egyszerű és nem is túl nehéz, így a tanulók nem szoronganak, és nem is unatkoznak feladatmegoldás közben, hanem jól megérdemelt sikerélményhez jutnak. Ami alapvető különbség: az élménypedagógia a tapasztalati tanulásból indul ki. 

Segíts, hogy még több szülőhöz és pedagógushoz eljuthassunk szemléletünkkel, tippjeinkkel, játékötleteinkkel! Lájkolj bennünket a Facebookon! Köszönjük. 

Az élménypedagógia alapelvei

Az élménypedagógia tehát nem azonos az élményszerű tanulás-tanítás fogalmával, hanem annak egy igen izgalmas – talán a legizgalmasabb – ága, részhalmaza. Az élménypedagógiai feladat mindig az aktív, együttműködő cselekvésre alapoz, és a valódit modellező problémák megoldását helyezi a középpontba. Az élménypedagógiát tehát nem érdekli a lexikális, klasszikus értelemben vett tudás. A fókuszban az egyén és annak személyiségfejlesztése áll, kihívást jelentő helyzetek és a magas szintű együttműködés révén. Az élménypedagógia tekintetbe veszi a hullámzó érzelmek szerepét is a problémamegoldásban. Saját bőrünkön való tapasztalatok révén arra tanít, hogy emelkedjünk felül félelmeinken, szorongásainkon és merjünk értelmes kockázatot vállalni.

Mitől izgalmas?

Az élménypedagógiában mindig ott rejlik a véletlen, a kiszámíthatatlanság, az izgalom, a kreativitás és a divergens gondolkodás a kitaposott utak helyett. Egy élménypedagógiai foglalkozás legfontosabb eleme a közvetlen élményt követő feldolgozás, a megbeszélés. A reflexió és az önreflexió. Az élménypedagógia nem pszichologizál, mégis a személyiség mély bugyrait éri el – pusztán a játékon és a csoporton belül való létezésen keresztül. A reflexiós kör, a megbeszélés célja az érzelmek feldolgozása, az önismeret és a reális helyzetértékelési képesség fejlesztése.