5 élményszerű tanulási praktika. Tanítsuk meg a gyerekeinket tanulni!

Talán soha nem volt még ennyire fontos, hogy a gyerekeinknek segítsünk a tanulásban, hogy az sikerélmény legyen számukra. a valódi segítség az, ha megtanítjuk a gyerekeket önállóan tanulni. Úgy segítsünk, akár a jó edző, aki nem cselekszik a sportoló helyett, de segít a technika elsajátításában, támogat, ösztönöz.

Lehet élmény is a tanulás?

Hát persze! A tanulási motiváció és eredményesség tekintetében jó ötlet építeni a pozitív élményekre. Az információk elraktározása a memóriában hosszabb távú, ha pozitív érzelmekkel átitatott élmény kíséri. Lássunk 5 tippet a pozitív élményekért!

1. Sztorizás

A suliban gyakran kapnak a gyerekek olyan feladatot, hogy meg kell tanulni adatokat, tényeket, összefüggéseket. Bízzuk a gyerkőcre a felkészülést, majd – kimozdulva a megszokott közegből, például egy kis séta közben – hadd mesélje el, amit tanult! Fontos, hogy valóban odafigyeljünk rá. Legyünk jelen a pillanatban. A telefont a Facebookkal együtt felejtsük el. Tiszteljük meg őt teljes figyelmünkkel! Adjunk pozitív visszajelzéseket. Bólintsunk, bátorítsuk, mosolyogjunk. Ne beszéljünk közbe és véletlenül se oktassuk ki gyerkőcünket. Csak egyszerűen figyeljünk rá. Befogadóan, érdeklődve, szeretettel.

2. Kártyázzunk!

Ha a gyerek meg is érintheti, tapinthatja, pakolhatja a ,,tananyagot”, hosszabb távon meg tudja jegyezni, mert több érzékére hat. Minden tanulási stílushoz és tantárgyhoz jól passzolnak a saját készítésű kártyák. Készítsünk kartonból kis kártyákat közösen a gyerekekkel. Használjunk színeket! Történelemből például írjuk fel az egyik oldalra az eseményt, a másik oldalra a dátumot. Irodalomból a szerzőt és a művet. Németből/angolból a magyar kifejezést és az idegen nyelvű megfelelőjét. És játsszunk! Osszuk ki a lapokat, és kérdezzük ki egymást. Aki jól válaszol, az megnyerte a lapot. Az nyer, akinek több lapja összegyűlik… Mondjam, ne mondjam? Szerintem nyerjen a gyerkőc. 🙂

3. Memóriakártya

A fenti kis kártyák készülhetnek úgy is, hogy a kártyák egyikére kerül az egyik információ (pl. a dátumok), a memóriakártya párjára pedig a logikai párja (a dátumhoz köthető esemény). A memóriajáték a megszokott módon zajlik. Minden lapot írással lefelé fordítunk, egyet felfordítunk, és a párját keressük… Persze ki is lehet mondani, mit keresünk, így még teljesebb a tanulás.

4. Labdázzunk!

Idegen szavak elsajátításakor jó lehet, ha ,,kikérdezés” közben egymásnak dobáljuk a labdát. Például dobom a labdát és közben azt mondom: ,,asztal“, mire a gyerkőc: der Tisch. És kérdezhet ő is valamit tőlünk. 🙂 Legyen ott a füzet, biztos, ami biztos, és ha bizonytalanok vagyunk a kiejtésben, előbb nézzünk utána!

5. Mozdulj rá!

Remek módszer a kinesztetikus modalitás bekapcsolása, vagyis a mozgás. Ekkor valamely mozdulat-koreográfiával kísérjük a megtanulandó anyagot. Mozgással való memorizálásra íme egy konkrét példa saját repertoárunkból: a görög istenek neveit történelemből ötödik osztályosokkal egy-egy mozdulathoz kötöttük. Körben állunk és meghatározott sorrendben soroljuk az isteneket, miközben egy mozdulatot teszünk. Zeusz: égnek emelt kezek; Héra: csecsemőt ringató mozdulat; Poszeidón: mintha vizet simítanánk végig; Aphrodité: csábos risza; Apollón: gitározást mímelünk, Hádész: a földre rogyunk; Hermész: lenyúló mozdulatot teszünk a szomszédunk zsebe felé…. stb.) Ettől az energetizáló, bemelegítő játéktól nemcsak jobb lesz a (tanulási) kedvünk, de személyessé, viccessé válik a tananyag, és az élményszerű információ-input révén hosszú távra épülnek be a tudnivalók emlékezetünkbe.